Képregény – azt gondolnád, hogy tipikusan gyerkőcöknek való műfaj. Hiszen ovis kora óta, mióta este meséket olvasol neki, nem teszel mást, mint képes regényekkel próbálod álomba ringatni.
Valóban, sokáig még nagyon-nagyon fontos lesz a kép is a betűk mellett, hogy lássa, megismerhesse, jobban érthesse a szavak jelentését. A kép mindig segíteni fog neki ebben.
Ám a képregény szó, igazából, egy másik fogalmat takar. Nézzük meg, hogyan alakult ki?
Képregény – a kezdetektől a klasszikusig
Az embernek mindig igénye volt arra, hogy a vele történteket elmesélje a többieknek. És hogy egy kép egyetlen pillanatba rögzített kockájának idejét kinyújthassa, szövegeket is mellékelt hozzá. Van, aki szerint már a korai kultúrákban megjelenik ez a forma. Kétségkívül azonban a 30-as évek Amerikájában nyeri el ma ismert formáját. Ezeket a képkockákból álló, buborékszövegekkel megtűzdelt, 4-5 képkockás, csattanós történetet nevezzük ma képregénynek.
Képregény – kontinenseken át
Mikor az amerikai képregény hódító útjára indult a világban, a második világháború után elérte Japánt is. Az ottani, ősi beszédes rajzkultúrának, a mangának, új impulzust és inspirációt adott.
Ma már a mangák, és azok filmes változatai, az animék, népszerűbbek, mint amerikai eredetijük.
Gyermekeink ezeken a kedves figurákon csüngenek, és szájtátva nézik az általuk ábrázolt történeteket. Gyakran és szívesen le is rajzolják azokat.
És hát tényleg! Miért ne!? Miért ne rajzolhatnának ők is saját képregényt maguknak! Saját szereplőkkel, saját sztorival, az általuk annyira kedvelt manga stílusban. Ehhez nyújtunk most segítséget.
Képregény – a manga stílus jellemzői
A mangánál mások a figurák arányai. Akár az arcot, akár az egész testet nézzük. A szemnek óriási jelentősége van, így nagysága is túlzottnak és sokkal kidolgozottabbnak tűnik az arc többi részéhez képest.
Így is van rendjén, hiszen ebben a műfajban főként a szemmel fejezik ki az érzelmeket. A szem formájából, állásából, csillanásának formájából derül ki, hogy a szereplő éppen mire gondol, milyen állapotban van.
Mutatok most egy manga szem rajzolást öt egyszerű lépésben, amit a gyerkőcöd is könnyedén képes elkészíteni. Ezt a sorrendet bármelyik manga szem rajzolásnál alkalmazhatja majd.
lépés: Rajzolja fel halványan a kiválasztott szem alapkörvonalait.
lépés: Egészítse ki a szempillákkal és a csillanásokkal.
lépés: Puha ceruzával (minimum 6B) árnyékolja be a szivárványhártyát, a képen látható módon.
lépés: Színezze be fekete filctollal a pupillát, majd menjen át a pillák és a felső szemhéj körvonalán is.
lépés: Töltse ki fekete filccel a pillákat és a felső szemhéjat. Vigyázzon rá, hogy a szivárványhártyát NE körvonalazza be!
És evvel kész is manga rajzolás legfontosabbja, a szem.
Képregény – önmagára hangolva
A szemen kívül természetesen sok minden más is kell még egy képregényhez. A figurák teste, mozdulatai, ruhája, és tárgyak.
Meg persze egy ütős történet. Ha ő maga talál ki egyet, az a kreativitását is fejleszti. Emellett könnyen lehet, hogy rajzolt képregény formájában képes feldolgozni olyan érzéseket is, amikről nem szívesen beszél veled, a szülőjével.
A feszült érzelmi tartalmak így nem rekednek benne, hanem kívülre tudnak kerülni. Feldolgozódnak az alkotás során. Így a művészet valóban terápiássá is válhat, mégcsak nem is direkt, hanem észrevétlen és rendkívül örömteli módon.
A manga figurák szabad kézzel rajzolt alakok, ebben a rajzstílusban a csemete hihetetlenül kiélheti fantáziáját, képességeit, fejlesztheti ügyességét a rajzolás terén.
Vonzódik a gyermeked a szabad rajzoláshoz
és hogy egyéni, képes történeteket alkosson?
De nem tudja, hol kezdje? hogyan fogjon hozzá? honnan vegye a mintákat?
Várjuk őt szeretettel Manga rajzoló tanfolyamunkon,
ahol mindezt megmutatjuk neki
és segítünk első képregénye elkészítésében is.
